majorann irkafirkái

légy üdvözölve

izgalmas December 14, 2008

Kategória: Uncategorized — majoranna @ 6:37 du.

Tegnap úgy döntöttem, hogy fáradtság ide, vizsgaidőszak oda, ki kell rúgnom a hámból. Így hát felhívtam Krist – ki mást – és Bettit, hogy menjünk egyet ropni. De sajnos Bett nem ért rá… Kris viszont igen, és ennek nagyon örültem.
Mivel mostanában időm nagy részét itthon, illetve Újpesten belül töltöm, különös izgalom kerített hatalmába, amikor kiléptem a kapun.
Krist összeszedtem a nyugatinál, és onnan mentünk tovább bulizni. A buli nem volt olyan fergeteges, de végülis rossz sem… mindenesetre nem maradtunk hajnalig.
A sál, amit tegnap vettem, szerencsére nem volt gyári hibás, a rúzzsal ellentétesen… Kifejezetten jól áll. Kb. fél kettőre értem haza, de még egész úton Krissel beszélgettem telefonon.
Beértem az ajtón, átjárt az otthon biztonságos aurája… befeküdtem az ágyamba, és azon kezdtem el töprengeni, hogy mennyire jó dolgom van… Van egy nagyon jó barátom, akivel akkor is van miről beszélnünk, amikor egy egész estét együtt töltöttünk. Hogy a legapróbb részletekig ismerjük egymás gondolkodásmódját. Hogy van, amikor egyszerre szólalunk meg. És kiállunk egymásért minden helyzetben.
És tiszta szívből sajnálom az olyan embereket, akiknek ez mind nem adatott meg.
Amióta egyedül vagyok, nagyon furán érzem magam, mert a 3 és fél hónap alatt rengeteg dolgot elfelejtettem, illetve sok mindentől elszoktam.
Rájöttem arra, hogy nekem nem való ez a komoly kapcsolatosdi. Belegondolok, és forog a gyomrom attól, hogy mennyi időt pazaroltam ez az életemből tizenévesen, hogy találjak végre egy “komoly kapcsolatra” alkalmas embert… Mennyit próbálkoztam, és hányszor estem pofára…. De ennek itt és most van vége. Ez az utolsó blogbejegyzés ezen az oldalon.
Egyrészt, mert tiszta lappal indulok, másrészt tudom, hogy ezt a blogot olyan emberek is olvasták, akik ezen a “naplón” keresztül próbáltak megérteni, vagy “nyomozgatni” utánam… amire jelenleg a legkevésbé sincs szükségem. Túl sok szenvelgés tapad ehhez a bloghoz…talán a következő jobb lesz. :)
Szóval ennyit ide.
Akiket szívesen olvasok, és látogatok, azok úgyis meg fognak találni, a többi jelenleg nem számít.

goodbye

auf wiedersehen

szervusztok

 

fantasztikus December 13, 2008

Kategória: bazz — majoranna @ 1:22 du.

Itt csücsükélek, és azon töröm a fejem, hogy miért van az, hogy akárhányszor megálmodok valamit, és sikerül valóra váltanom az álmom, utólag kiderül, hogy valami nem stimmel.
Ma reggel bementem az Asia Centerbe, hogy kicsit körülnézzek. Egyszerűen rosszul lettem a rengeteg embertől, a nagy hangzavartól, és a különböző illatok keverékétől. De… úgy voltam vele, hogy ha már itt vagyok, nem távozom üres kézzel. Otthon megálmodtam, hogy vennem kéne egy piros rúzst, mert hátha az is jól áll, nem csak a lila :P . Találtam is, szép volt, olcsó volt… hát megvettem. Alig vártam, hogy hazaérjek. Széttéptem a dobozát, és nekiálltam kifesteni magam… illetve csak próbáltam, mert a rúzs egyszerűen nem fogott. Ez kísértetiesen hasonlított arra az esetre, amikor a teszkóban színes ceruzát vettem, és nem fogott…egyik sem :D .
Szóval így egy új sállal vigasztalódom… kíváncsi vagyok, hogy ennek lesz-e valami hibája. pl majd nem akar a nyakam köré tekeredni, vagy ilyesmi :P

 

fáj a fejem?nanee December 4, 2008

Kategória: csakúgy,gondolkodom — majoranna @ 1:59 du.

Ma reggel/vagy inkább hajnalban megpróbáltam választ adni pár kérdésre. Csipás szemmel, és értetenkedve. Aztán jött az aggodalom, és jött egy rokonlélek illatos radír. :)

Meglepő, de fáj a fejem… ami most sok dolog miatt lehet. De inkább nem sakkoznám végig a lehetőségeket.

Magamra néztem, és megijedtem. ugyanis a fehérneműm, a felsőm, a körmöm… RÓZSASZÍN. Mi történik velem?

 

megint esik December 2, 2008

Kategória: gondolkodom — majoranna @ 8:58 du.

Hát ismételten itt vagyok, és a szokásos tekintetemmel bambulok felváltva a monitorra, és az esőcseppes ablaküvegre.

Szegény-szegény blogom, már a második szakítást élo meg… nem irigylem. De hát mit tehetnék.. szeretek itt. . még akkor is, hanéha nem úgy tűnik.

Ezúton kérek elnézést mindenkitől, akinek a blogját szoktam olvasni, de mostanában nem tettem, igyekszem pótolni az elmaradásomat.

Ja és egyébként életem egyik legnehezebb hete elé nézek… mindenki drukkoljon.. én meg majd utólag elmondom, hogy miért is kellett ;)

 

éjféli jammelés November 30, 2008

Kategória: gondolkodom,night — majoranna @ 11:06 du.

Két maci -és lelkifröccs után úgy vagyok mindennel, ami mostanában szegény fejem felett tornyosul, hogy teszek rá. Eszembe jutott kobold cimborám bemutatkozása hotdogon:

Kedves vagyok, ha rászolgálsz
Bunkó vagyok, ha rászolgálsz.
A mosoly nem a gyengeség jele, úgy vigyázz
Ha nem tudsz mást, csak kérni, úgy nincs szükségem rád!
Kérem a következőt:P

Szóval ez a mostani felállás. Ha valakinek nem tetszik, akkor azt csak sajnálni tudom.
Itt ülök, a fülemben Roby Lakatos szól, aki örök szerelmem, még azt is megbocsátom neki, hogy röfi feje van, közben ezt a postot írom… minden úgy van, ahogy lennie kell. És most egy kép, ami szerintem segít elképzelni, hogy milyen az, ha valakinek beszédes tekintete van szememszám

 

szakadó eső, az AIDS világnapja, meg miegymás November 30, 2008

Kategória: csakúgy — majoranna @ 4:39 du.

itt kuksolok a szobámban véreres szemekkel, és néézem, ahogy az ablakom elé sűrűn szőtt függönyt húz az eső. közben gondolkozom mindenféle dolgokon, mint pl a holnapi Aids világnap. Magyarországon 1595 fertőzött emberről tudnak, és a fertőzéses emberek száma idén nőtt. kb 100 fővel. Szóval aki szolidaritását akarja kifejezni, az tűzzön piros szalagot a kabátjára. de ha ezt nem is teszi meg, akkoris mindenki vigyázzon magára. nagyon.

red_ribbon

 

látod, látod… November 30, 2008

Kategória: gondolkodom,night — majoranna @ 12:32 du.

Furcsa, ijesztő, de egyben zsigerbizsergető érzés, amikor az ember rájön arra, hogy van egy másik fele is, amiről tudta, hogy létezik, de még nem érezte igazán. Hát én tegnap éreztem. És köszönet annak a kedves manóarcú leányzónak, aki erre – tudtán kívül – ráébresztett.

Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy jól is érzem magam… mert nem. De majd csak jobb lészen.

 

hihi November 28, 2008

Kategória: kacabalyka,namostmáraztán — majoranna @ 6:56 de.

Hát a ma reggelem végre harsány nagy somolygással indult, amikor meglátogattam a subbát, és megnéztem egy  “Székely nyelvlecke magyaroknak”című videót. Az oldalon ott volt egy link, amin még 6 lecke található… a kezdőtől egészen a haladóig. Én most a haladót osztom meg veletek, mindazok ellenére, hogy tudom, hogy minden nyelvet az alapoktól kell megtanulni:P.

jó tanulást, és jó szórakozást mindenkinek ;) http://kukker.manna.ro/showvideo/822

u.i.: a j kedvem beárnyékolja, hogy MIÉRT NEM TUDOK IDE BEILLESZTENI EGY NYAMVADT LINKET??? vagy akár a videót. ez is a tárhelyhiány miatt van, vagy csak én vagyok suta?:)

 

The perfect joke @ Sanyi and Aranka Theatre November 20, 2008

Kategória: kultúr — majoranna @ 7:39 de.

Pár hete volt szerencsém megnézni a Tökéletes vicc c. színdarabot Krissel. Gondoltam, írok róla pár sort…igaz, hogy rég volt már, de jobb később, mint soha. :)

Szóval a darab sztorija elég érdekes. Egy orvos házaspár felfogad egy brazil takarítólányt, és innentől kezdve minden elkezd megváltozni. A lány összebarátkozik a doktornő hugával, majd egy nap takarítás közben rájönnek, hogy a doktornő férjének szeretője van. És mint később kiderül, nem is akármilyen az a szerető. A doktor összejött az egyik páciensével, akinek levette a mellét egy daganat miatt. idéznék egy pár sort a doktornőtől, amikor megtudta, hogy a férje csalfa: ” A férjemet látom, az új szeretőjével… A férjem megcsókolja… megcsókolja a nyakát. megcsókolja a jobb mellét.. megcsókolja a bal melle helyét…. megcsókolja a heget… szép heg… remek orvos” na én ennél a résznél már nem tudtam eldönteni, hogy nevessek-e vagy sem. Mindenesetre érdekes. Végül a doktor hazaviszi a szeretőjét, bemutatja a doktornőnek, aki először gyűlöli, de miután a nőnél ismét daganatot diagnosztizálnak, gondját viseli. És hogy hol van a doktor eközben? Kanadába utazott, hogy megtaláljon egy varázsnövényt, amivel segíthet szeretett kedvesén. Így kerül szerető és feleség egy lakásba. A doktornő lakásába. A kis brazil takarítónő elmeséli a beteg nőnek, hogy a szülei voltak odahaza a falu legviccesebb emberei, és úgy haltak meg, hogy halálba röhögték magukat egy viccen. Ezt meghallva a beteg asszony megkéri a lányt, hogy mondje el neki azt a viccet, ezzel segítsen neki végetvetni a szenvedésnek. A lány sokat godolkozik rajta, de annyira megkedveli a nőt, hogy megteszi… persze a beteg meghal… de legalább szép halál volt.

Nekem tetszett ez a történet, és jó színészek játszották… Csákányi Eszter nekem nagyon tetszett benne… ő volt a porfetisiszta húg, aki a takarítónőtől takarított. :) ha van kedvetek, nézzétek meg, ajánlom mindenkinek… és pedig azért, mert ahogy lehet rajta sírni, ugyanúgy lehet röghögni is. Tehát mindenki megtalálhatja benne a kellemes dolgokat.

Hajrá

 

20 November 17, 2008

Kategória: gondolkodom — majoranna @ 2:14 du.

normális dolog az, hogy az ember 20 éves fejjel betér az ikeába, és egy 60 centis plüss jegesmedvével távozik?

 

 
Follow

Get every new post delivered to your Inbox.